2014.07.01. 10:16
A szegedi szuperhős legendája
A szóbeszéd igaz. Ha Szegeden, az utcán embereket hallasz pusmogni, lehet, hogy pont róla beszélnek. Amikor a buszok, villamosok és autók utasai az ablakon csüngenek kifelé bámulva, lehet, hogy meglátták.
Ha már egyszer is volt hozzá szerencséd, hatása alól nehezen vonhatod ki magad, de egy biztos: a képet feledni nem tudod. Soha.
A legendák úgy tartják, az ősei már magával Árpáddal érkeztek, s mindenki elnyűtt volt már a hosszú vándorlástól, de nem a felmenői, akik végig énekeltek, és kirívó öltözetben szórakoztatták honfitársaikat. Segítettek abban, hogy az élet elviselhetőbb legyen. Témát adtak, elszörnyülködtetek, megnevettettek.
Mátyás bús hadának zsoldosai, sem szomorkodhattak sokat, mikor megjelentek más felmenői a mi szuperhősünknek…
Én, mint a legújabb kori krónikása megéneklem őt, kit mindenki csak úgy ismer… A „Picsaember”.
A „Picsaember” létezik, és összefuthatsz vele sok helyütt, nem tudhatod, éppen merre ereszti ki hangját, mely az egyetlen hang, amit Chuck Norris hallgat elalvás előtt.
Tudja Ő, hogy ki kell állnia és meg kell törnie a depresszív, meghasonlott világfájdalmat. Énekével fordul mindenki felé, ki monoton falanszter arccal rohan a világban, maga sem tudva hova. Hangja képes kizökkenteni a legádázabb nyomorúságból is bárkit.
Öltözködése botrányos, de gondolj bele, ha nem láttad volna a szőrös férfi lábát falatnyi forró naciban, nem lennél szegényebb egy történettel? Egy legendával, amit mindenki ismer, aki erre jár? Ő a közös többszörös, akiről bármelyik idegennek beszélhetsz a városban, tudni fogja kiről mesélsz.
Szuperhős Ő, mert vállalja önmagát a legbitangabb időkben is, de nem akar ő mást, mint jobbá tenni a környezetét. Megnevettetni az embereket, és megtörni a pesszimista légkört. Értékelni kell Őt, mert megérdemli.
Túl sok a nyomorúság, a szomorúság a világban. Adjunk hálát, mert van valaki, aki kitaszít minket a mindennapok mókuskerekéből. Levert arcunkra mosoly kerül. Individuumunk társakra lel. Ingyen adja Ő, igen… Szeged egyetlen igazi szuperhőse… A „picsaember”…!
(Személyesen nem ismerem az illetőt, de a hatása megkérdőjelezhetetlen. Szükségünk van a botrányos emberekre, mert általuk is nő a társadalom diverzitása.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Gáborom 2014.07.01. 22:36:09
Szeged sokkal de sokkal érdekesebb és szórakoztatóbb mint ez az egy szerencsétlen barom.
Tabuk nélkül lehetne másról is beszélni, ez így csak ócskaság.És már rég nem téma Szegeden.
sakalakamo 2014.07.02. 03:17:01
Ha meglátnám a picsaembert, röhögnék az egész buszmegállóval együtt, akiket amúgy leszarok, és ez már-már közösségi tevékenység.
A picsaember a falu bolondja, szerepe az egyesítés, hatalma saját korlátoltságunkban rejlik, ezért elpusztíthatatlan! Mindenki féli a picsaembert. Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa./2pac/
