Rendkívül sokan vannak, akik valamilyen segítő szakmát űznek, mint például: coach, tanácsadó, tréner, mediátor, pszichológus, pszichiáter, orvos, tanár, jós stb.

Az a gond, hogy rengetegen vannak közöttük, akik a legkevésbé sem értenek ahhoz, amit csinálnak, és nem tesznek mást, mint ártanak az ügyfeleiknek. Becsapják őket, elveszik a pénzük és több kárt okoznak, mint amennyivel megkeresték őket.

Hogyan is lehet is kiszúrni, hogy egy kontárral van dolgod?

Például megnézheted, hogy hol végzett, és ha a válasza nem kielégítő, akkor lépni kell.

A papír sem feltétlen garancia a minőségre, és, ha nincs papír, sem feltétlenül jelenti, hogy egy élősködővel van dogunk.

Legjobb, ha valaki, akinek adunk a véleményére, ajánlotta, hogy keressük meg XY-t, mert jó.

Még vannak olyan dolgok, amik alapján kiszúrhatjuk őket: ha nem szimpatikus, ha nem biztató az öltözete, a személyisége, a szavai, a módszerei, ha nem érződik rajta, hogy tudja is mit csinál…

Problémát jelent, hogy sokszor nagyon megnyerőek, és tudják, mit, kinek, mikor, hogyan kell mondani, ahhoz, hogy meggyőzzék, átverjék.

A legrosszabb, azonban az, amikor azt hiszik magukról, hogy mennyire is értenek, ahhoz, amit csinálnak, de valójában egy másik kontinensen vannak a szakmaiságtól.

Ne hagyjuk magunkat becsapni! (Csak, ha úgy döntöttünk, hogy szeretnénk, hogy valaki becsapjon.)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.